Egy csipet mindenből a Dél Alföldön (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyékben)

Utunk megállói: Ópusztaszer és Szarvas, ahol a történelem és a természet kap hangsúlyt, Békésszentandrás, Gyomaendrőd, Békéscsaba, ahol a könnyűiparról szólnék néhány ipartörténeti helyszínt említve. Békéscsabán még világhírű festőnk Munkácsy kerül szóba. Kondoroson kicsit betyárkodunk. Szabadkígyóson pedig egy építészeti remekművet, egy gyönyörű Wenckheim kastélyt mutatok be.
Ez a túra autóval vagy turistabusszal járható be könnyen, 3-5 nap alatt tehető meg, az utazók szabadidős programok iránti igényének megfelelően.
Napjainkban a biciklis kirándulások is kedveltek, ezért külön zöld szöveggel jelzem majd, ahol biciklis megközelíthetőségre van lehetőség vagy ami bicikliseket érintő hír.
Ha valahol egyedi, eldugott, nem túl reklámozott attrakció van, azt narancssárga színnel jelzem.
Ha kimondjuk Dél- Alföld, a nem idevalósi embernek a végeláthatatlan síkság, a kevés és kis lélekszámú városok megléte, nyáron a róna perzselő forrósága, a homokot felkavaró szél látványa, télen a látóhatár mozdulatlansága egy álmos, talán unalmas régió benyomását kelti. Látszatra nincs itt semmi látnivaló. Én meg szeretném mutatni, hogy milyen sok látnivalót kínál e vidék és mennyi esemény köthető e tájhoz.
Európa egyik legnagyobb egybefüggő síkságának a része a Dél-Alföld, melynek fontos folyói a Tisza és a Körösök. A tájjelleg, a folyók és a földrajzi adottságok miatt itt mindig is a mezőgazdaság volt az uralkodó ágazat. És a parasztember a maga csendességével, egyszerű életvitelével nem kívánta a nagyvilági cirkuszt, ahogy mondaná egy itt élő, ha a múlt század elejére visszarepülhetnénk az időben. Ezért ne keressünk itt hatalmas múzeumokat, bazilikákat! Voltak azonban itt élő nemesek, földesurak, akiknek a kastélyai máig őrzik régi pompájukat.
És ez a régió bölcsője lett számos, felnőtt korukban világhíressé vált és a haza nagyjai között számon tartott tudósnak és művésznek.

Elsőként ellátogatunk Ópusztaszerre, még a Tisza folyó bal partján, majd átszelve a folyót Békésszentandrásra, Szarvasra, Gyomaendrődre, Kondorosra, Békéscsabára és végül Szabadkígyósra.

Ópusztaszer
Legyen magyar vendégünk vagy külföldi, ez a hely ideális kiindulópont Magyarország történelméről beszélni.
Az idén 50 éves Ópusztaszeri Emlékpark mára egy hatalmas területet körbeölelő, többféle kiállítást, skanzent, romkertet magában foglaló területté vált.
Kialakulása a XIX sz. végére vezethető vissza.
1896-ban a Honfoglalás 1000-ik évfordulója alkalmából Árpád emlékművet állítottak itt. Azért itt, mert a rendelkezésre álló történelmi források alapján a Honfoglaláskor a magyar törzsek vezérei ezen a helyen ülésezve alkották meg az új haza első törvényeit, melyek mind a 7 törzsre vonatkoztak. A hely és az emlékmű a XX. sz-ban zarándokhellyé vált. A turulos emlékmű, ugyan újrafaragottan, ma is itt áll.
Maga az Emlékpark ötlete aztán az 1970-ben született, elkezdték a helyet fejleszteni és ma már olyan nagy kiterjedésű és annyi látnivalót kínál, hogy akár egy egész napot el lehet itt tölteni.
A Parkhoz közeledve a Szoborkert utcába kanyarodva rögtön a gyerekek nagy örömére készült Csillagösvénynek nevezett sövénylabirintus bejáratát látjuk. Ez az egyik legnagyobb Európában, amit ha előre foglalunk, akár éjszakai is bejárhatunk. Az ösvény programot az Emlékpark látogatás utánra javaslom, majd levezetésként.

Menjünk tovább, az utcában. A Park bejáratához érve látjuk a teljesen új biciklitárolót és csomagmegőrzőt. Idén készültek el, annak folyományaként, hogy lassan elkészül a Szeged-Ópusztaszer bicikliút, így a jövőben Szegeden megszálló vendégek már biciklivel is tudnak jönni a Parkba.
Egy plusz info kutyások nagy örömére: ide házi kedvenccel is bemehetünk!

Az Emlékpark bejáratához érve a pénztár közelében levő térképen egy másik újdonságra hívják fel figyelmünket: már mobiltelefonra letölthető alkalmazással is körbejárhatjuk az Emlékhelyet, így még élménydúsabbá téve a látogatást.
A park leghíresebb, leglátogatottabb része a Rotunda, amiben Feszty Árpád A magyarok bejövetele c. festményét lehet megtekinteni. Mindenkinek aki ide belép, a mű impozáns méretei és formája felejthetetlenné teszi a látogatását. Az 1760 nm-es és közel 2000 szereplős festmény a világon az egyik legnagyobb körpanoráma.
Drezdai vagy lipcsei utasoknak az ő városaikban található volt gáztárolókban levő panorámaképeket lehet megemlíteni, az ottani képek hasonló technikával készültek, mint Fesztyé.
A körpanoráma megtekintéséhez a hely szűkössége és a nagy érdeklődés miatt előzetes foglalás kell! Ezért javasolt rögtön ennek a foglalásával kezdeni, hogy le ne maradjunk az egyik legnagyobb élményről! A Rotunda látogatásra egy bő órát érdemes számolni.
Amíg várunk a Rotunda belépésre, meg lehet nézni a közeli Székely-kaput, Árpád Emlékművet és a XII. században épült bencés monostor romjait.

Lélekemelő a Székelykapu története, az ugyanis a dévai Szent Ferenc Erdélyi Magyar Gyermekvédelmi Hálózattól érkezett ajándékként a sok segítség fejében, amit Böjte Csaba és pártfogoltjai az anyaországtól kapnak.
A Rotunda látogatás során multimédiás eszközök segítségével ismerkedünk a festménnyel, majd az emeleti kiállításokon is bővíthetjük ismereteinket az ország történelméről.
Majd a parkban akad még bőven programlehetőség. Pl. láthatunk ősi jurtákat, megnézhetjük a Skanzent, ahol mély benyomást hagy az emberben a felújított gátőrház, amiben egy terepasztalon a 1879-es szegedi árvíz rombolását követhetjük végig.
Van játszótér a kicsiknek, gyógynövényház, igazán tartalmasan el lehet tölteni itt az időt.
Ha megéhezünk, egy ebédre vagy vacsorára is van lehetőség a Szeri Csárdában és utána jól esik a mozgás a már említett Csillagösvényben.
Ha még az Emlékparból kijövet a Szeri Csárda és a Csillagösvény bejárata felé haladva a Szoborkert utcában, a jobb oldalon levő táblákkal borított vörös téglafalról kérdeznek a vendégeink, kis magyar abszurdként megnézhetjük közelebbről a Megmaradás Falát, rákereshetünk a Neten a történetére.
Ópusztaszert busszal elhagyva, én még szoktam egy kicsit Fesztyről beszélni, kipótolva a Rotundában látottakat, elhangzottakat. Pl. érdekes adalék, hogy Feszty édesapjának vezetékneve eredetileg Rehrenbeck volt. Ő kocsmáros lévén, könnyebben kiejthető magyaros nevet akart, ezért a keresztneve, azaz a Szilveszter becézett formájából, a Vesztiből találta ki magának a Feszty vezetéknevet. Feszty édesapja egyébként nemesi rangot kapott Ferenc Józseftől.
Feszty Árpádnak volt egy építész bátyja, Adolf, akinek a nevéhez sok szép budapesti épület tartozik. Pl. a Fonciere Palota (Bajcsy Zs. út 2.) vagy a Terror Háza. Egyik lánytestvére pedig Ilona, annak a Ferenczy Idának volt a barátnője, aki később Erzsébet királyné bizalmasa lett.
Magyar vendégeket érdekelhet Fesztynek Jókai Mórral való kapcsolata. Én szoktam beszélni Jókai örökbe fogadott majd öregkorában kitagadott unokájáról, Rózáról, aki Feszty felesége volt. Meg szoktam említeni az 1889-es párizsi világkiállítást, ahol Alfred Stevens és Henry Gervex: Histoire du Siécle (Egy évszázad története) 1789–1889 című műve nagy hatást gyakorolt Fesztyre.
De lehet mesélni a Körkép készítésének körülményeiről, Mednyánszkyról, aki részt vett az emberalakok festésében. Munkácsyról, aki szintén festett egy hasonló témájú képet, Honfoglalás címmel, ráadásul ő is Jókai unszolására, de annak a képnek egyáltalán nem volt sikere. Érdeklődés esetén én még szoktam folytatni a történetet a Feszty kép első kiállítóhelyéről, a budapesti Rotundáról (ma Szépművészeti Múzeum van a helyén), a budapesti milleniumi kiállításon a kép nagy sikeréről, majd a londoni világkiállításon a kudarcról. A festő pénzügyi gondjairól, későbbi alkoholizmusáról, depressziójáról és a horvátországi Lovranában bekövetkezett haláláról.
Érdekes lehet utána olvasni a festmény későbbi sorsának, a 2/3-os megsemmisülésnek, egy katonatiszt által készített üveg diapozitívokkal kapcsolatos szerencsés véletlennek, majd egy lengyel csapat 5 éves munkájának. Ők hozták rendbe a művet.
Még meg szoktam említeni főleg a budapesti Operaházban járt vendégeknek, hogy Feszty festette az Operaház emeleti büféjében a fali képsorozatot (A természet hangjai címmel).
Az már csak pici adalék, hogy Fesztynek, mielőtt megnősült, Jászai Marival volt viszonya, majdnem 10 évig.
És az is érdekes lehet a téma iránt érdeklődőknek, hogy Munkácsy hasonló témájú műve jelenleg a Parlament Munkácsy termében látható.
Következő állomásunkra, Békésszentandrásra érkezünk.
Egy kis település, világhírrel.
Békésszentandrásra beérve a 44-es útról térjünk le egy kicsit, a Hunyadi utcába kanyarodva!
Az 1 szám alatt található a Hunyadi kastély, aminek leghíresebb tulajdonosai Hunyadi Mátyás és Szilágyi Erzsébet voltak. A romkastély Magyarország történelmi eseményeinek több évszázadon át tanúja volt. Többször felgyújtották, ágyúzták, kifosztották, de még mindig áll és manapság újranyílt a közönségnek, kápolnája, bálterme látogatható.
Aki szereti a különleges programokat, előre foglalás esetén még éjszakai túrán is részt vehet a kastély alagútrendszerében!
De mi egy gyors fotózás után haladjunk tovább, a Bethlen Gábor utcába. A 14-18 szám alatt található a Léderer kastély, mely természetesen az épület szépsége miatt is megér egy megállót. Manapság azonban nagyobb kincset rejt, mint egy átutazó gondolná!
Napjainkban ebben a kastélyban (és az Art Kelim Kft.–ben) szövik ugyanis a híres békésszentandrási szőnyeget!
A Parlamentben található gyönyörű kézzel csomózott szőnyegekről sokan hallottak.
A Felső-házi dominánsan kék és az Alsó-házi dominánsan piros színű szőnyegek valamelyikét minden Országház látogató megcsodálja. Itt, ebben a községben és Öcsödön készültek azok is. Egy négyzetméteren 100 000 csomóval. A jelenlegi parlamenti Felsőházi szőnyeg 2018-ban készült, 10 mázsa a súlya. A budapesti Operaházban is láthatunk ilyen szőnyeget a Vörös Szalonban és a Székely Bertalan teremben. Ráadásul az operaházi szőnyeg még a helyi gazdák által szolgáltatott gyapjúból készített fonalból készült. De nemcsak Magyarországon, hanem a világban még sok illusztris helyen találkozhatunk a békésszentandrási szőnyegszövés gyönyörű példányaival. Franciaországban a Loire menti kastélyokban, Washingtonban a Fehér Házban vagy Angliában, Windsorban.
A szőnyegszövés 100 éve indult itt. Egy erdélyi házaspár Székelyudvarhelyről idetelepülve hozta magával a készítés fortélyait és a mintákat, így először székely minták készültek. 100 évvel ezelőtt 40 szövőszéken indult el itt az ipar. Az 1920-as évekre már olyan kelendő lett az itt készült szőnyeg, hogy napi 10-12 órában dolgoztak az asszonyok, hogy a megrendeléseknek eleget tudjanak tenni. A mai napig azokon a régi gépeken készülnek az értékes szőnyegek.
Sajnos, mint szakma, már nem divatos a szőnyegszövés, így most két cégben összesen 10-15 hölgy dolgozik a gépeken. Megrendelés viszont rengeteg van, Japántól kezdve Amerikáig jönnek a vásárlók.

Ezután Szarvas felé folytatjuk utunkat.
Először a város nyugati szélén fekvő Arborétumba és a mellette fekvő Mini Magyarország nevet viselő parkba látogatunk el, a Körös folyó Kákafoki holt ágánál.
Drukkoljunk, hogy szép idő legyen! Sétálni is kellemesebb úgy végig a parkon, a pávák is jobban kimerészkednek. A száraz idő azért is jobb, mert az Arborétum mellett található Mini Magyarországban (ami kihagyhatatlan célpont) csak esőmentes napokon és nem túl szeles időben kisvonatok közlekednek a makettek körül, a gyerekek és a vonat modelleket szerető felnőttek legnagyobb örömére.

Kezdjük sétánkat a botanikus kerttől!

Ez az ország legnagyobb arborétuma, 82 hektáron terül el. Ma több, mint 1600 növénykülönlegességgel büszkélkedhet. Igaz, hogy a vácrátóti arborétum fajgazdagabb, de az kisebb területen, 27 ha-on fekszik.
Az első fák az 1800  as évek elején kerültek Szarvasra, a ma is álló Bolza kastély parkjába telepítve (akkor még a kastély nem létezett). Csak később, Bolza Pál idején költöztették mostani helyére az arborétumot, sokszor a földlabdákat szekéren tolva át hozták át a már nagyobb fákat a kastély parkjából.
A helyiek az Arborétumot Pepi kertnek is hívják az első tulajdonos, Bolza József beceneve után.
A Bolza családról: Bolza Péter olasz származású volt. I. Ferenc magyar királytól (később osztrák császár) kapott magyar nemesi rangot és telepedett le Szarvason házassága révén. (Békés megye első főispánjának unokáját vette felségül). Ő kezdte meg a fásítást, mint előbb említettem, még a mai Bolza kastély területén. A fia, Bolza József (Pepi) már a mostani Arborétum magasabban fekvő részein ültetett fiatal facsemetéket, ezzel a folyó másik oldalán is megkezdte a park kialakítását. Ő agglegény maradt, halála után a területet testvére legkisebb fia, Bolza Pál örökölte. Pál idején, a Körösök szabályozásának befejezése után, már az 1890-es évek vége felé fejlődött hatalmasat a terület és kerültek ide faritkaságok a világ minden tájáról.
(A tiszakürti arborétum alapítása is ehhez a családhoz fűződik: Bolza Pál apja Bolza Péter és felesége, Tige Mária alapították.)
Az alapító, Bolza Pál emlékére a kertben, a bejárathoz közel egy mellszobrot állítottak.
Hogy milyen fákat, növényeket láthatunk itt? Van pl. hegyi mamutfenyő, ami egész Európában a legidősebbek egyike (1870-es évekből). Kb. 30 m magas, ami egy 10 emeletes panelház magasságának felel meg!

Azon kívül szomorú japánakác, illatos jezsámen (nem jázmin!) tiszafa, vérbükk, perzsa varázsfa, japán vadcseresznye, kínai jegenyeboróka, fás bazsarózsa, amerikai vasfa. A park külföldi látogatói biztosan találnak olyan növényritkaságot, ami saját hazájukban fellelhető.
Gyönyörködhetünk Dél- Európa, a Kaukázus vidék, Kis-Ázsia, Észak-Amerika, Kanada vagy épp Kína és Japán őshonos növényeiben.

Találunk itt mocsári ciprust, ami ma Szarvas egyik jelképe, van is belőle lépten-nyomon.
A sok egzotikus növényt természetesen óvni kell az eredeti élőhelyükön nem megszokott időjárási jelenségektől. Mesélik, hogy volt olyan hideg tél, amikor a városi tűzoltóknak kellett segíteni vízágyúkkal olvasztva le a fák törzsére fagyott jeget.
A park egy részét a mai napig Konyhakertnek hívják. Régen itt zöldségek, gyümölcsök termesztése folyt, egy rózsakerttel még kibővítve, de mára már egzotikus növények vannak itt is, a helynek csak a neve maradt meg.
Az Arborétumnak saját víztornya van, ami a barázdás öntözést biztosítja. A Körös holtágból kiszivattyúzott vizet a felső tartályból a terület szélére küldik, ahonnan a természetes lejtésnek köszönhetően fentről lefele csörgedezik az éltető víz. A parkon belül 17 ha nagyságú terület öntözése valamint a nyári melegben a levegő párásítása így megoldódik.
Az Arborétum az év minden napján nyitva tart (sötétedésig) és minden hónapban felejthetetlen élményt nyújt a virágok vagy a falevelek színeinek kavalkádja.
Több sétaútvonal és kilátó, mosdó, büfé, kerti játékok a gyerekeknek, a sétaút egy részére felfestett ugróiskola - mind azt biztosítja, hogy akár kicsi gyerekkel is bő fél napot kellemesen el tudjunk itt tölteni.
A kerteket házi kedvenccel is lehet látogatni, az ivókútnál őket is várja itatótál a park kedvessége folytán.
A parknak saját kikötője van! Április és október között, az időjárás függvényében, ha ügyesek vagyunk, telefonos előrendeléssel szezonon kívül is - egyedülálló módon - a parkból sétahajóval egy rövid túrát lehet tenni a Holtágban.

Vagy akár befejezhetjük itt a programot, hajóval elhagyva az Arborétum területét.
Jelenleg sajnos még nem megoldott, hogy a hajóról érkezve kezdjük a sétát a Botanikus Kertben, mert a hajóból kiszállva az Arborétum kikötőnél, azaz a Víztoronynál, belépőjegy vásárlásra nincs mód. Viszont a park elhagyása, illetve a visszatérés ide hajón lehetséges. 
Erre a lehetőségre még visszatérek!
De most még folytassuk egy kicsit a sétát a Mini Magyarország területére lépve.
Oda tehát az Arborétumból is be lehet lépni, kombinált jegy kapható, és az a legkényelmesebb megoldás. Sőt a Mini Magyarországot végignézve, a két park között még egy visszalépés is lehetséges, aminek előnyére szintén még visszatérek.
Mini Magyarország: Ez az ország legnagyobb makettparkja a történelmi nagy Magyarország leghíresebb és legszebb váraival, templomaival, kastélyaival. Pl. látható itt a kolozsvári Szent Mihály templom és az előtte álló Mátyás király szobor kicsinyített másolata (az eredeti szobor gipszmodellje az 1900–ban rendezett Világkiállításon Grand Prix díjat nyert Fadrusz János műve). Vajdahunyad várának makettje, a Gyulai Vár, Bajmóc és Fraknó vára, a Kismartoni Haydn templom másolata. De van itt hajómodell is, a Balaton egyik legrégebbi hajója, a Helka másolata.

Nem csak a kisvonatok teszik még élvezetesebbé a látogatást, hanem azok a pontok, amik a vendég más érzékszerveit is bevonják az attrakcióba. Pl. a tihanyi Apátság makettje elé állva ha elkiáltjuk magunkat a templom felé fordulva, a híres tihanyi visszhangot is megtapasztaljuk. Ha Huszt várának romjai előtt megállva megnyomjuk a magyarázat melletti gombot, Gárdonyi hangjával élvezhetjük Kölcsey Huszt c. versét. Vagy szintén egyedülálló attrakcióként saját fotónkkal díszített hűtőmágnest nyomtathatunk a kirándulás emlékére.

Miután alaposan kiműveltük magunkat Nagy-Magyarország váraiból, híres épületeiből, folytassuk Szarvas felfedezését a magyar történelemhez szorosan kapcsolódó pontokkal, amire két mód lehetséges:
Itt jön egy kis csavar a túrán:
a meglevő belépőjeggyel visszatérhetünk az Arborétum területére, a kikötőbe. És a kikötőből hajóra szállva, átkelve a folyón a túloldalra megérkezünk a Történelmi Magyarország közepére!

Egy szélmalom formájú emlékműhöz érünk, ahol ezt olvashatjuk: „Itt volt, itt lesz Nagymagyarország közepe!” a másik oldalán pedig: „Isten malmai lassan őrölnek. Az igazság győz! ”- utalva dicső múltunkra.
A hely története, hogy még a XIX. sz. végén egy itt élő tanár számolta ki, hogy az ország geometriai középpontja Szarvason van, valahol a Kreszán malom környékén. Így ő megjelölte a már nem működő malom egyik kövét, mint az ország középpontja. A világháborúk során aztán az emlékkő eltűnt, de a helyiek megőrizték a történetet, majd az 1930-as években újból kijelölték a helyet, egy kis dombot építve oda, rajta egy szélmalom formájú emlékművel.
Így ma is ebben a 15000 lelkes városban, a Holt Körös egyik ágának partján áll a történelmi Magyarország közepe. A Holt Körös partján megállva kezünkben Európa térképét tartva érezhetjük meg igazán, mekkora is volt egykor hazánk!
2020 augusztusában itt történt meg a Búzaösszeöntés, a 15 millió búzaszem program keretén belül. A program 10 éves, a kárpát-medencei magyarok összefogását szimbolizálja. Az itt összeöntött búzából készült kenyér az alapja minden évben a Nemzet Kenyerének. A program célja adományok eljuttatása szegény sorsú családoknak a Kárpát-medencében. 
A Történelmi Magyarország közepétől visszatérhetünk a hajóra és még egy rövid utazással megtekinthetjük a víz felől a város többi híres látnivalóját is.
Vagy választhatjuk a kellemes 20-30 perces sétát vissza az Üdülő sétányon. Akkor láthatjuk a strandot vagy végigmehetünk a Malom utcán az evangélikus Ótemplom és Tessedik Sámuel Múzeum felé, majd a 44-es úthoz, a Szarvasi - Holt-Körös felett ívelő hídhoz, a Bolza kastélyhoz.
Itt érdemes átsétálni a hídon, oda-vissza.
A Halászcsárda közelében a jobb tájékozódás kedvéért egy turista megállító tábla mutatja meg, mit látunk a hídról és mit érdemes még a közelben megnézni.
Mit is?
Az Arborétum felől jövet, a Körös holtág felett átívelő hídtól balra a folyóban emelkedik ki egy impozáns oszlop. Neve: Milleniumi Emlékszobor. Talapzata egy, a folyóból kilövellő szökőkút, közepéből pedig magasodik maga az oszlop, tetején a Szent Koronával. Az ezredfordulóra készült el.
Szintén az Arborétum felől jövet jó fotó téma a folyóparti Bolza kastély, kertjében a Capitoliumi farkas, Romulus és Remus szobraival. A szobrok a Bolza család olasz származására utalnak és állítólag méret-azonos másolatai az eredetinek.
És itt van még a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark, a Vizi Színház, a Tessedik Sámuel Múzeum. Mivel ez a túra egy-egy csipetet ígér történelemből, természetből, kultúrából, iparból a teljesség ígérete nélkül, a Vizi Színpadhoz csak egy fotózás erejéig menjünk közelebb, gyorsan megörökítve a bejáratot, majd a víz felőli oldalát és megcsodálva a Színpad közelében épült fahidat, mely az Erzsébet nevet kapta.
És itt elmondanám az alábbiakat:
Magyarországon nagyon sok tér, utca, híd viseli ma az Erzsébet nevet. De sok vidéki kisvárosban ligeteket, parkokat is neveztek el Erzsébet-ről. Ennek az az oka, hogy 1898-ban Erzsébet királyné váratlan halála megrázta a magyarokat. Sissi emlékét méltóképpen szerették volna megőrizni. Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter ezért felhívással fordult az ország lakóihoz, hogy  létesítsenek ligeteket, parkokat, fasorokat a királyné emlékére. Miniszteri rendelet erősítette meg a felhívást. Egy éven belül közel hárommillió facsemetét ültettek el az országban. Ezeknek egy része ma is áll, őrizve Erzsébet emlékét.
Az eddig említett látnivalók annyira közel vannak egymáshoz, hogy itt sétálni érdemes. Egyes látnivalókhoz turistabusszal eljutni nehéz is és annyira kellemes a séta a Körös parton. Ráadásul szinte minden sarkon van valami, amit érdemes megnézni közelről, lefotózni, így nem látom értelmét a buszozásnak.
Ha mindent gyalog bejártunk, lassan indulhatunk tovább, sétáljunk vissza a 44-es úthoz, a Tessedik Múzeum közelébe és szálljunk buszra!
Még egy gyors pillantást vetünk a volt Gazdasági Szakiskola épületének déli falán levő napórára majd a homlokzaton látható nagy szecessziós falfestményre, ami aratókat ábrázol. Az épület jelenleg a Szent István Egyetem Tessedik Campusának ad otthont. Ez a hely a 240 éves agrár-mezőgazdasági képzés fontos tanúja.
Ahogy áthaladunk a városon, még megemlítem, hogy ennek a városnak szülötte Vajda Péter költő, Melis György operaénekes és itt élt 20-as éveitől haláláig Tessedik Sámuel lelkész-pedagógus, akinek a nevéhez az alföldi agrárképzés megindítása és a vidéken a legkorszerűbb földművelési technikák bevezetése fűződik. Itt volt az első gyakorlati iskola az Alföldön. Tessedik a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódóan még gyapjú- és selyemfonó manufaktúrát és indigó gyárat is alapított. Kortársai között ugyan kevés támogatóra lelt, de a történelem később igazolta elképzelései. Most a Múzeumot nem nézzük meg, maradjon látnivaló a következő látogatásra!
Busszal továbbhaladva a Szabadság úton még megcsodálhatjuk a buszból a Mittrovszky kastélyt. A klasszicista homlokzat előtt egy első világháborús emlékmű látható.
Majd látjuk még az Árpád szálló szép szecessziós épületét, mely a XIX. sz. végén épült, a milleniumi ünnepségekhez kapcsolódóan.
(Ha a túrában van lehetőség itt tölteni egy éjszakát, érdemes biciklit bérelni, és az itt sorolt látnivalókat azzal bejárni.)
Folytatva az utat a 44-es útról a 443-asra rátérve, érkezünk Gyomaendrődre, a 16 holtág ölelésében fekvő városba. A helység Gyoma és Endréd településekből jött létre.
Itt született: Rózsahegyi Kálmán, Kner Izidor, Kner Imre, Kállay Ferenc, Határ Győző író-költő (ő Angliában halt meg, Wimbledonban élt 56 után), Frankó Tünde operaénekes. Itt halt meg Corini Margit, XX. században élt festőművésznő, aki Kolozsváron született, majd élt New Yorkban és hosszabb ideig Párizsban, ahol a 30-as években a Grand Salon is elismerte munkáit.
Itt én pár mondat erejéig a dél-alföldi könnyűipar egy híres fellegvárát mutatnám be.
Gyoma már a XIX. századbanfejlett város volt. Pl. 1858-tól itt már közlekedett vasút. Nekünk a megállónk apropója: 1882-től itt működött a Kner nyomda.
A közel 12000 főt számláló városban először azt a házat nézzük meg, ahol a Kner Imre, Kner Izidornak, a később nagy hírnévre szert tett nyomda alapítójának fia élt családjával 1920-as 30-as években. Ma a Kner múzeumnak ad otthont az épület.
Kner Izidorról, az apáról, muszáj beszélni egy kicsit, aki 1882-ben egy használt nyomdagéppel kezdte az ipart. Az 1900-as évek elejére már ismert volt az országban és nagyon sok megrendelője lett. Híres volt arról, hogy jól megfizette alkalmazottait és már az 1890-es évek végén bevezette a napi 9 órás munkaidőt, sőt, a több, mint fél éve nála dolgozóknak nyaranta egy hét fizetett szabadságot adott. Az első világháború kitörése előtt már 150 fő dolgozott a nyomdaüzemben. Fiai közül Endre és Imre folytatták a nyomdászatot. Imre az, aki hosszabb ideig vitte a céget. Őt az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé választottak majd az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Imre, a fiú, 1927-ben a Magyar Bibliophil Társaság tagja lett, és az ő kezdeményezésére díjazni kezdték a legszebb külalakú könyveket.
Ugyanebben az évben levelező tagként beválasztották a Verein „Deutsche Buchkünstler”-be. 1929-ben pedig beválasztották a Magyar Nyomdászok Társaságába, aminek az édesapja is tagja volt.
A II Világháborúban a Kner család tagjai közül sokan emigráltak. Kner Imrét internálótáborba hurcolva még az úton megölték.
A II. világháború után volt ebben az épületben óvoda, majd sokáig be volt zárva.
A mostani Múzeum a nyomda alapításának 100-ik évfordulóján nyílt meg.
A Múzeumtól akár rövid sétával is átmehetünk a Kner emléktérre, ahol egy gyönyörű rózsalugas öleli körbe a teret, így nyáron és ősz elején mindig sok száz rózsában pompázik a park.
Ugyanezen a téren van még egy csobogókút is, a Tudás Kútja. Érdekes formájú, felfele keskenyedő henger, vörös gránit alapon. A kút peremén felirat, ami utal Kner Imre hitvallására: „Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok.”
Tipp:
Ha esetleg a sok gyaloglás során lejártuk volna a cipőnket vagy egy kényelmesebb, netalán csinos női magas sarkú lábbelit szeretnénk, itt most megszakíthatjuk az utat. A Kner emléktér keleti oldalán van a Turul Cipő Kft mintaboltja, mögötte persze a gyár is. Itt helyben készített jó minőségű árut vásárolhatunk. Ha már a könnyűiparról szóltam, meg kell említeni, hogy a cipőkészítésnek itt nagy múltja van. Ha utasaim magyarok és elmúltak 50 évesek, biztosan mond nekik az a név valamit, hogy ENCI cipő. Az ENCI cipőmárkának ez volt a hazája. A régi cég megszűnése után pár volt dolgozó élesztette újra a gyártást Turul Kft néven. Ma közel százan dolgoznak itt. Becsülendő, hogy sikerült továbbvinni a hagyományt és alkalmazkodva az új igényekhez munkahelyeket megtartani. Pl. a kényelmes, jó minőségű Batz papucs bizonyos típusait is itt gyártják.
És akkor sétáljunk még egy kicsit! Érdemes lesz!
Nem messze a Kner tértől Gyomaendrődön is van egy Sóhajok hídja. A Körös holtága felett átívelő kerékpárosok és gyalogosok számára épített új hídon az Erzsébet ligetbe és a Gyógyfürdőbe lehet eljutni. Szép környezet, jó levegő, érdemes ide eljönni. Különösen ajánlott kiegészítő program gyermekkel érkező családoknak. Az Erzsébet ligetben ugyanis lombkorona sétány és kilátó van. Itt kitombolhatják magukat a legfiatalabbak.
A közelben a Körös holtágon vizi színpad található, ha szerencsések vagyunk, nyáridőben még egy előadásra is itt ragadhatunk.
Gyomaendrőd elhagyása előtt még egy helyen mindenképpen meg kell állnunk. Nem témába vágó helyszín, de nem lehet elmenni mellette!
Ez a Hantoskerti termálkút és a közelében levő Szabadság tér.
A kút 1999-ben készült. Itt télen-nyáron folyik a meleg gyógyvíz, aminek hőfoka 60,5 C. Innen bárki bármikor ingyenesen vételezhet a vízből, amit 1960-ban nyilvánítottak gyógyhatásúnak. Kálium, nátrium ammónium, kalcium, vas, klorid, bromid, jodid, fluorid, szulfát, hidrogén karbonát, metabórsav, metakovasav tartalma miatt nagyon jellegzetes illata és íze van.
A víz idült reumatikus, köszvényes bántalmak kezelésére, idegzsába, isiász ellen is jó, valamint gyógyító hatású a törések, zsugorodások és idült gyulladások esetén. A közeli gyógyfürdőben kúrát is vehet bárki.
Volt egy gyomai ismerősöm, aki azt mondta, hogy az 50-es évek végén volt olyan ház Gyomán, ahol a a csapból is gyógyvíz folyt és a családok még főzésre is azt használták!
A kút közelében van a Szabadság tér, ahol az ország egy nagy színészének, Kállai Ferencnek a szobrát találjuk. A magyar vendégek között bizonyára sokan látták A tanú c. tévéfilmet, benne Pelikán urat, a gátőrt, akit Kállai formált meg.
A színész itt született Gyomán. Eredeti neve Kramper Ferenc volt.
Engedjenek meg egy kis pletykát: Kállai nem vetette meg a nőket, rengeteg szeretője volt. Mégis a felesége élete végéig kitartott mellette. Francia vendégeink biztosan felkapják a fejüket, ha elmondjuk, hogy a sok szeretője között a legnagyobb szerelme egy francia színésznő, Colette Dereal volt. Egy forgatáson találkoztak. (Dereal Gilbert Becaud-val, Gene Kellyvel és Bing Crosbyval is játszott, hollywoodi ajánlatot is kapott.)
Kállai felsége még a francia szerető idején is kitartott mellette, sőt képes volt megtanulni franciául és ő fordította a szerelmes leveleket, amiket a két szerető egymásnak írt. Ennyire szerette őt.
Kállai Ferenc sosem feledte, hogy honnan jött. A végrendeletében például azt is kikötötte, hogy Gyomaendrőd városa 15 millió forintot kapjon a vagyonából és a színházi relikviáit, személyes tárgyait is a városra hagyta (ki is állították a tárgyakat).
Ha már színészetről szólunk, meg kell említeni Rózsahegyi Kálmán nevét. Ő is itt, pontosabban Endrődön született. Színiiskolájában sok később híressé vált színészpalánta tanult. Rá is már csak az idősebb korosztály emlékezhet.
Ma Gyomaendrődön az általános iskola az ő nevét viseli és az iskola csarnokában egy állandó kiállításon láthatók fotói, kedvenc pipája és egyéb korabeli emléktárgyak.  
Az iskola bejáratát az ő mellszobra díszíti. (híres szerepei: Liliomfi, Állami áruház, Budapesti tavasz)

Következő állomásunk Kondoros, ahol a XIX. századi Alföldi tanyavilághoz tartozó betyáréletbe kóstolunk bele, persze képletesen!
Gyomaendrődről a Kondorosi úton haladva mindössze 20 perc alatt beérünk a környék leghíresebb csárdájába, ahol a Betyár múzeum meglátogatása kihagyhatatlan az erre utazóknak!

A híres csárdát és a benne található múzeumot is felújították. A múzeumban helyi idegenvezető mesél nekünk a régi betyárvilágról, igazán szórakoztatóan!
Megtudjuk, hogy a csárda 8 út találkozásánál épült, ezért vált a környék központi találkahelyévé. Nemcsak a kereskedő utazók, hanem a környékbeli betyárok is szívesen időztek itt!
Az idén megnyílt interaktív kiállításon maga Rózsa Sándor fogadja a látogatókat, akiről később megtudjuk, hogy betyár létére az 1848-as harcokban is részt vett. Nem csak Magyarországon ismert betyár volt, megemlékeznek róla a lengyelek és a csehek is. Hogy elcsodálkoznak a magyar vendégek, ha meghallják, járt ebben a csárdában Petőfi, Arany János, Móricz Zsigmond és Erkel Ferenc is!
Megtudjuk, hogy a Csárdát régen nagy fal vette körül, hogy védve legyen támadásoktól.
A régi csárdabelsőben elmagyarázza az idegenvezető, hogy azért volt minden szék más, mert a sok ivászat sok verekedést is jelentett és a verekedésekben törtek bizony a székek!
A gyerekeknek is nagyon élvezetes kiállításon meg lehet nézni, hogyan és hol bújtak el a betyárok, milyen titkos járatokon és kéményeken menekültek, megtudhatjuk, hogy a gémes kutak milyen hasznosak voltak abban az időben. Nemcsak azért, mert vizet adtak, hanem a kút különböző állásai más és más üzenetet jelentettek a menekülőknek. Persze a modern kor is beköltözött a kiállításra: számítógépen körözést adhatunk ki egy általunk kitalált vagy elkapni kívánt „gazfickó” ellen!
Láthatunk „kati”-t, ahonnan a mondás ered: „áll, mint gyerek a katiban” vagy azt is megmutatja az idegenvezetőnk, hogy a „sok van a rovásán” mondásunk honnan ered.
És a kocsmatúra végén még arra is látunk bizonyítékot, hogy Rózsa Sándor híre külföldre is eljutott, még a New York Times is megírta halálát!
Kiérve a szabad levegőre érdemes kicsit körbenézni a csárda mellett, kívülről is megkeresni a betyárok „egérútját”ahol kimenekültek.
Miután kellően felélénkültünk a betyárokról szóló történetektől, üljünk ismét buszba, folytassuk utunkat Békés megye székhelye, Békéscsaba irányába, ahol világhírű festőnk, Munkácsy Mihály életével és műveivel ismerkedhetünk meg!
A 44-es úton mindössze fél óra alatt odaérünk a csaknem 60 ezer lakosú városba.
A Szarvasi úton, majd a Baross utcában a belváros felé haladva bal kéz felé magaslik az 1971-ben elkészült és a nagy múlttal rendelkező Kner családról elnevezett nyomda épülete, ami ma a Marzek Kner Packaging cégnek ad otthont. Ez Csaba egyik jellegzetes épülete, a helyiek tájékozódási pontja. Ez már csak a nevében Kner.
Ahogy tovább megyünk, szintén balról látható lesz a mai nevén Szeberényi Gusztáv Evangélikus Gimnázium, ami 1899-ben, elkészültekor Rudolf főherceg nevét kapta. Sőt, Ferenc József 1901-ben még a trónörökös arcképével is megajándékozta a gimnáziumot. Később az iskola még sok névváltozást ért meg, de a csabaiaknak nagy része ma is csak Rózsának hívja.
Figyelem! Az épület tervezője az az Alpár Ignác volt, aki a Vajdahunyadvárat és a Nemzeti Bankot is tervezte.
Itt a Szeberényi tér közelében leszállunk a buszról, innen gyalog érdemes továbbmenni. A látnivalók sorban: a 300 éves Evangélikus Kistemplom és szemben vele az ország legmagasabb tornyú evangélikus temploma, a Nagytemplom. Majd a közeli Kossuth téren egy kis épület a sarkon, emléktábla bizonyítja, hogy valamikor itt kisvasút megállója volt (még az 50-es években is).  Egykoron az Andrássy úton is végigpöfögött a „kis sárga”.
Itt van a közelben a Városháza, a homlokzatának a tervezője az az Ybl Miklós volt, aki Budapesten is számos híres épületet tervezett.  Fő műve az Operaház, de a Szent István Bazilika építését is ő fejezte be.
A Városházától csak pár lépés a Fiume hotel az Andrássy út elején, ahova még érdemes átsétálni. Ennek az épületnek a falán is látni Munkácsy emléktáblát, 1890-es ideutazásának kapcsán.
Térjünk vissza a Szent István térre. Itt a városközpont nagyon kellemes, amit a sétálóutcák, parkok, terek összhangja biztosít. Végigmenve a téren, a Páduai Szent Antal templomig és ott jobbra fordulva megérkezünk túránk csabai állomásának legfontosabb attrakcióihoz: a Munkácsy Múzeumhoz majd onnan még pár lépéssel a Munkácsy Emlékházhoz.
Itt a XIX. századi magyar festőóriásnak lehet szentelni pár órát, aki ezer szállal kötődik Békéscsabához.
Talán kevesen tudják, hogy a festő Lieb Mihály néven látta meg a napvilágot, és később vette fel a Munkácsy nevet, szülőhelyére emlékezve. 1868-tól Munkácsinak hívatja magát.
Hét évesen elvesztette szüleit, akkor került Békéscsabára anyai nagybátyjához. Húgát az anyai nagynéni családja fogadta be, akik szintén itt éltek. A nagynéniék háza, a Steiner kúria akkoriban Békéscsaba egyik legszebb klasszicista udvarházának számított. A Reök testvérek, István és Karolina jóvoltából a két árva gyerek sok boldog napot töltött itt együtt. A napjainkra gyönyörűen felújított, de belsőben még felújítás alatt álló épület ad otthont a Munkácsy Emlékháznak. A gyulai úton található, a városból kifele haladva, pár lépéssel a Múzeum után. 2021-től a Múzeumhoz illeszkedő tartalommal várja majd a látogatókat, hogy itt gazdagítsák a nagy festőről, családjáról és a korról való ismereteiket. A kertje is megszépül és egy új kávézó várja majd a vendégeket.
Munkácsy gyerekkorához visszatérve, a nagybácsi próbált jó nevelést és boldog gyerekkort biztosítani neki, de mivel a fiú tanulmányaiban nem jeleskedett, kivette az iskolából és asztalosinasnak adta. Az asztalosműhely, ahol dolgozott, szintén itt volt Csabán. Ma ott a Rendőrség épülete van, de az utca neve (Munkácsy) és egy emléktábla őrzi az emlékét. Később oda is elsétálunk. Az asztalosműhelyben eltöltött keserves évek Munkácsy egész későbbi életére hatással voltak.
Felnőttként is többször visszatért a szeretett városba, például francia feleségével a nászútján, majd már világhírű festőként is 1890-ben.
A Múzeum bemutatásával folytatnám. Induljunk el az Emlékháztól, vissza a központ felé. Jelenleg itt van a világon a leggazdagabb Munkácsy emlékgyűjtemény.
Az épület maga 1914-ben készült el, Közművelődés Háza néven működött és az alapítók célja egy helyi néprajzi, történeti és írott emlékeket őrző intézmény felállítása volt. A helynek akkor még nem volt igazán köze a festőhöz.
Csak az 1930-as évektől kerültek ide az első relikviák. Ebben közrejátszott, hogy özvegye végrendeletében megbízta örökösét Barnewitzné Cecilie Ilgest, hogy emléktárgyakat adományozzon volt férje kedvenc városának, ami egy emlékkiállítás alapjául szolgálhat.
1935-ben már volt itt egy Emlékszoba, majd Munkácsy terem. 1964-ben már három szobásra bővült a kiállítóhely, de csak 1951-től nevezik Múzeumnak.
Ma ez az épület a festő 19 festményének ad otthont, a művek összértéke 5 milliárd forint körül van. Ezen kívül rengeteg személyes tárgyat és a fotót láthatunk itt.
Idén októbertől „Egy géniusz diadala” címmel egy korszerű, emberközeli kiállítás nyílt újra, sok modern elemmel (pl. sötétítők, irányított fények, Munkácsy élettörténete színészek hangján megszólaltatva). Az új installációban fekete háttér előtt csodálhatjuk meg a festményeket, melyek közül tíz saját, hat tartósan kölcsönzött és három letétbe kapott.
A festmények közül központi helyen a „Siratóasszonyok a keresztfánál” c. kép látható, ami a Nemzeti Galéria ajándéka. A leghíresebb képekből soknak ugyan a mai napig a Nemzeti Galéria ad otthont, de pl. a „Zongoralecke” vagy a „Kis Jeanne” itt van kiállítva.
Munkácsy a „Krisztus Pilátus előtt”, a „Golgota” és az „Ecce Homo!” című nagyméretű festményeihez számos vázlatot, tanulmányt készített, ezekből is láthatunk többet  (maga a Trilógia a debreceni Déri Múzeumban van).
A kiállítást bejárva rengeteget meg lehet tudni a festő mozgalmas életéről, feleségéről, a feleség szerepéről a gyűjtemény kialakításában.
Természetesen sok információk kapunk itt Munkácsy párizsi éveiről, hiszen ott lett világhírű festő, és egy csapásra gazdag ember.
Ami művészetének megítélését illeti, érdekes, hogy fiatal korában többen kritizálták hiányos rajztudását, ő azonban drámai erejével, remek színeivel, képeinek lebilincselő atmoszférájával hamar meghódította a közönséget.
Az 1869-ben festett „Siralomház” c. műve aranyérmet nyert a Párizsi Szalonon.
Lehet, hogy ennek a képnek a központi figuráját is Békés megyei emlékei alapján alkotta meg. Azt mondják, szintén a Békéscsaba közeli kismegyeri Reök birtokon eltöltött hetek ihlették a „Poros út” című, ugyancsak híres festményét.
Tény és való, hogy Munkácsy páratlan sikereket ért el szerte a világban.
Az Egyesült Államokba is eljutott, ahol az akkori amerikai elnök, Grover Cleveland is megtekintette a „Krisztus Pilátus előtt” c. képet, és fogadta is a festőt. Munkácsy Németországban halt meg, de temetését Budapesten rendezték, uralkodóknak kijáró pompás külsőségek között. A Műcsarnok előtt 15 méter magas katafalkon ravatalozták fel, 10 ló húzta a halottas kocsit. Végeláthatatlan, sok ezres tömeg kísérte a Kerepesi temetőbe. Halálával és temetésével kapcsolatban egy megdöbbentő részlet, hogy az özvegy rendelkezése szerint a temetésre csak belépőjeggyel lehetett elmenni.
Munkácsy életéről még megemlíteném, hogy a kezdeteknél sokat istápolta a még szinte gyerek önjelölt festőt Szamossy Elek, aki a gyulai Almásy kastélyban dolgozott restaurátorként. Később Ligeti Antal is pártfogolta. Szinyei Merse Pál viszont kritizálta a még fiatal művészt, azt mondva róla, hogy gyenge a rajztudása és nincsenek meg az alapjai. Mellette Székely Bertalan sem tartotta nagyra.
És még egy adalék munkáihoz: a bécsi Kunsthistoriches Múzeum lépcsőházának hatalmas mennyezetképét, A reneszánsz apóteozisa címmel ő festette. (1890)
Miután kiműveltük magunkat a festő életéből, festési technikáiból, megnéztük a múzeumot, érdemes egy kicsit még körbesétálni a leendő Munkácsy negyedben.
Most egy érdekes kezdeményezésről írok. Ha azt mondom: Siralomház, Rőzsehordó nő vagy Ásító inas, Köpülő asszony, a magyar vendégek biztosan, de néha még a külföldiek is szinte maguk előtt látják a jeleneteket.
Békéscsaba városvezetése 2018-ban elhatározta, hogy kialakítanak egy Munkácsy negyedet, ahol a festő egy-két művének témáját, hangulatát szoboralakban is megörökítteti. Pályázatot írtak ki, s ha minden igaz, az új alkotások nemsokára látható lesznek ezen a környéken.
A negyed természetesen a Múzeum és az Emlékház körül jött létre.
Itt a közelben van az István malom, aminek sajnos mára már csak maradványa maradt, mert 2019-ben az épületben nagy tűz pusztított. Az ország második legnagyobb malma volt, egy ikonikus épülete a városnak.
Ha megszomjazunk, egy gyors üdítőre csalogat a Peron a Holt-Körös partján. Fotótémának sem utolsó a malom, a Körös partja és a vasúti vagon együtt. 
Utoljára még sétáljunk végig a Körös partján (igazi neve Élővíz csatorna) az Árpád soron vagy a Derkovits soron. A víz-parti sétány nagyon kellemes, gyönyörűek a színek legyen tavasz vagy ősz. Vízre hajló fűzek, mellettük platánok, gesztenyefák terebélyesednek. A fák között pedig egy-egy szobor állítja meg az arra járót. Ez a hely lelassítja az embert. És mindig visszavonzza, bármennyiszer is járt már arra.
Francia vendégeknek meg lehet említeni, hogy ez egy mini Canal du Midi. Csak 250 éves, 8 km hosszú és 9000 helyi lakos ingyen dolgozott az építésén. De ez a csatorna is eredetileg szállítás céljából épült. (Összehasonlítás: francia Canal du Midin 12000 munkás dolgozott, fizetésért, 240 km hosszú és kb. 340 éves).
A szoborsétányon végigmenve eljutunk egészen a Bajza utca sarkáig, utána rá a Bánszky utcára, a Szabadság tér és a Rendőrség felé.
A Szabadság téren több emlékmű van: egy az Első Világháború Hőseinek, egy a II. Világháború Hőseinek és egy pedig a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére.
A rendőrség épülete több utca által van közrefogva. Hátsó oldalához, a Munkácsy utcába betérve, nem túl feltűnő helyen van az az emléktábla, ami Munkácsy itt töltött asztalos-inas éveire utal.
Most sétáljunk vissza a Bartók Béla útra és buszra vagy autóba szállva a Petőfi utca, Andrássy út és Szabó Dezső utca útvonalon a csabai piachoz érünk, ahol még a város elhagyása előtt bevásárolhatunk sütni való és szárazkolbászokból, helyi sajtkülönlegességekből, mézből. Majd visszaszállva a járműre folytatjuk utunkat az Illésházy majd Kazincy utcákon át. A túra a könnyűiparról is szól egy kicsit, ezért a Kazinczy-Andrássy sarkára érve egy hatalmas üres telket látva a jobb oldalon, muszáj szóba hozni a Békéscsabai Kötöttárugyárat. Itt állt és működött, fénykorában 2000 embernek adva munkát. (Külsős telephelyekkel együtt.) Az idősebb csabaiak 99%-a tudja, hol állt a Béköt. A cég a szocializmus éveiben olyan erős pozíciót ért el az ország könnyűiparán belül, hogy a 80-as években egyedülálló módon külker vállalat bevonása nélkül exportálhatott még Nyugatra is. Ez mutatta a minőséget, megbízhatóságot és elismertséget. Az emberek szerettek itt dolgozni.
A 90-es évek végén több súlyos csapás érte az ágazatot majd a különböző pénzügyi-gazdasági válságok végül a Béköt bezárásához vezettek.
Azonban a gyár volt dolgozóinak egy kis csoportja továbbvitte a szép múlttal rendelkező kötöttáru gyártást és megalapították az UMATO nevű céget, mely a mai napig sikeresen működik a textiliparban ismert nehézségek (pl. olcsó ázsiai tömegtermelés) ellenére. Jelenleg 130 embernek ad munkát. Olyan márkának gyártanak itt, mint a német minőségi ruhákat forgalmazó Marc Cain cég vagy Hess Nature Gmbh (német vendégek jól ismerhetik).
Az UMATO világviszonylatban is a legjobb minőséget garantáló GOTS tanúsítvánnyal rendelkezik. (Global Organic Textil Standard) Ez a legszigorúbb, legátfogóbb ellenőrzési rendszer a gyártásra vonatkozóan, amit az USA, Japán, Nagy-Brittannia is elismer és elfogad.  
A GOTS tanúsítvány azt igazolja, hogy a gyapotot ökológiai módon termesztették, szigorú környezetvédelmi szabványokat dolgoztak ki a feldolgozásra, a gyárakban méltányos munkakörülmények között, csak felnőtt embereket foglalkoztatnak, és az egész ellátási lánc ellenőrzött, a nyersanyagok betakarításától a környezetileg és társadalmilag felelős gyártáson át a címkézésig. Azaz a fenntartható fejlődést szem előtt tartó és a fogyasztónak a legjobb minőséget nyújtó bizonyítvány melyet egy független, harmadik fél tanúsít. Ezért gondolom azt, hogy az UMATO-ra a város méltán lehet büszke.
És most már tényleg elhagyva Békéscsabát a túra mintegy megkoronázásaként egy építészeti remekmű, a Wenckheim kastély fele vesszük az irányt, Szabadkígyósra.
Csabáról a Kígyósi úton kifele haladva majd Szabadkígyós felé fordulva alig 20 perc alatt az ország egyik legszebb kastélyához érkezünk. A célpont előtt nem sokkal, még út közben jobb kézre látni egy diadalívet az alábbi felirattal: „Isten hozott” – felkiáltójel nélkül. A most látható diadalív csak másolat. Az eredetit lerombolták. A nem a legszívesebb üdvözlés Ferenc József és Sissi 1857-es látogatásának szólt. Akkoriban még csak az öregkastély állt itt, ahogy az itteniek hívták, aminek a háziasszonya egy 8 éves ámde nagyon gazdag árva, a mostani utunk végállomásánál fekvő kastélyt építtető Wenckheim Krisztina volt.
A Wenckheimekről itt most annyit illik tudni, hogy a XVIII. sz. elején a majdnem teljes Békés megyét birtokló Harruckern család fiú ága kihalása után a leány-ági örökösökkel házasságra lépő Wenckheimek vették át ennek a teljes területnek az igazgatását. A Wenckheim birtok megerősödését egymás közötti házasságaik is szolgálták, jó példa erre a gyulai és a békési Wenckheimek, Krisztina és Frigyes, akik unokatestvérek voltak. Így jött létre az a hatalmas gazdagság, aminek nyomát találjuk az országban több település kastélyaiban, de még Budapesten is, a most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak otthont adó épületben.
Ahogy közeledünk az Ybl tervezte kastélyhoz, egy tábla jelzi, hol kell jobbra fordulni, majd pár száz méter után egy behajtani tilos tábla készteti az autósokat megállásra. Innen már csak gyalogosan lehet tovább menni. Egy hosszú séta vár ránk, de ne bánjuk, egy páratlan hangulatú fás-ligetes részen vezet majd az út.
Az elején angolosan rendezetlen a kert, majd a kastélyhoz közeledve egy pompás barokkos franciakerthez érünk, közepén szökőkúttal. Mindenütt terebélyes, méltóságteljesen elterülő platánok, szinte uralják a kertet. Megsúgom: a megye legrobosztusabb platánja is itt van! Vannak még itt bőven több, mint 200 éves fák, mert Ybl úgy tervezte az épületet, hogy minél kevesebb fát kelljen kivágni. Látunk itt mocsári ciprust, tiszafákat, odébb gesztenyefákat, nyárfákat, juhart. Az épület mögött még mesterséges tó is van kis hidakkal, a tóban vadkacsák – igazán idilli hangulat.
A természet szinte körülöleli a pazar kastélyt, melynek a tervezésekor az építész a tulajdonosnő igen különleges kívánságait kellett, hogy teljesítse, úgymint: a kastélynak 4 része legyen, ahány évszak, 12 bejárata, ahány hónap, 52 szobája, amennyi hét és 365 ablaka, ahány nap van egy évben. A kívánsága mindössze 4 év alatt teljesült. A franciásan olaszosan neoreneszánsz kastély, ami azért eklektikus jegyeket is visel magán, 1879-ben lett kész. A tetején a két torony bontja csak meg egy kicsit a természettel létrejött harmóniát. Viszont fenn, 40 méteres magasságban terasz fut körbe, ahonnan a végeláthatatlan síkság tárul szemünk elé. A panoráma minden évszakban feledhetetlen.
Jelenleg a kastély felújítják, így sajnos 2021 tavasz végéig biztosan nem látogatható.
Ön, kedves utazó, ha olyan szerencsés lesz, hogy ittjártakor már kész lesz az épület felújítása, ne hagyja ki a kastélybelső látogatást! Amennyiben a felújítás előtti rendszer él majd tovább, a parkba bármikor ingyenesen, az épületbe pedig belépőjegy ellenében és vezetett túrák keretében lehet majd belépni. A látogató elámul az első tulajdonosok világot látott szemléletétől a belső tereket, kényelmi funkciókat látva. Mindig kiemelik, hogy a kastély építésekor a legmodernebbnek számított, volt itt légfűtés, vízöblítéses WC vagy meleg vízzel tölthető fürdőkád. A kastélyt ellátó világítási rendszer és a biogáz fejlesztése is az építtetők modern gondolkodását tükrözi.
Ha újra megnyílik, bejárhatjuk a kastély sok-sok termét, mellette igazán teljes körű és szórakoztató tájékoztatást kaphatunk a helyi idegenvezetőtől minden itteni újításról, a család életéről.
Én most annyit tennék hozzá a bemutatáshoz, hogy természetesen a II. világháború itt is közbeszólt. 1944-ben a család leszármazottai külföldre menekültek, a kastélyt sorozatosan kirabolták. Drága berendezése, felszerelése, már ami maradt, lassan az enyészetnek indult. Szerencsésnek mondható, hogy 1945-ben egy szakiskolát költöztettek ide és az iskola általi folyamatos állagmegóvás, ha kis mértékben is, de biztosította, hogy a kastély jobb állapotban maradjon társainál.
Úgy gondolom, a mostani felújításnak köszönhetően ez a kastély az ország legvonzóbb turisztikai látványosságai közé fog kerülni.
És itt ez a túra véget ér. Erre az utolsó megállóra minimum fél napot javaslok.
Kerékpáros információ: jelenleg készül a Wenckheim kerékpárút Békés megyében, ami a megyében található Wenckheim kastélyokat köti majd össze a jövőben.
Remélem, úti tippjeimmel felkeltettem az Önök érdeklődését, utazói kíváncsiságát, hogy ez útvonalat követve egészen hazánk Viharsarkáig is ellátogassanak!